Erkel szobor Kovásznán - Placido Domingo magyarul énekli a Hazám, Hazám áriát
2011. szeptember 8.
Erkel Ferenc szobrot avattak szeptember első vasárnapján Kovászna főterén. A szobrot Lőrincz Zsigmond Kovászna (j) és dr. Görgényi Ernő Gyula polgármestere leplezte le.
Kiss László, gyulai szobrászművész alkotását Gyula város önkormányzata adományozta a székely testvérvárosnak, ekképp viszonozva azt a székely kaput, amelyet a háromszéki város tavaly ajándékozott Erkel Ferenc szülővárosának. Az eseményen, amelyen jelen volt további három magyarországi testvérváros küldöttsége – Pápáról dr. Áldozó Tamás polgármester, országgyűlési képviselő, Csengerről Forján Zsolt polgármester, Nagykanizsáról dr. Csákai Iván városi képviselő vezetésével –, nem vettek részt a hetven százalékban székelyek lakta város képviselő testületének román tagjai, akik Erkel szobrának felállítása ellen szavaztak. A szoboravatón, az alkotó kérésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott ünnepi beszédet.
A mostani felkérés, amely a művészi világból ékezett a Magyarok Világszövetsége felé, jelzésértékű. Korábban főképp a politikum keresett meg minket, hogy vállaljunk védnökséget, bábáskodjunk testvértelepülési kapcsolatok alakulásánál. Ezt a változást úgy értékeljük, hogy miután az MVSZ tizenöt éves rendületlen harca következtében megvalósult a Trianon utáni időszak egyik legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzése, a magyar állampolgárság alanyi jogú elérhetősége minden magyar számára, a Magyarok Világszövetségének jelenlétére az élet más területein is igényt tartanak. Ekképp magyarázható, hogy két héttel ezelőtt, Szent István napján Komáromban, ugyancsak Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera megteremtőjéhez kapcsolódóan, a Bank bán előadásának köszöntésére hívták meg az MVSZ elnökét a mű felvidéki előadói – mondta beszéde nyitányaként Patrubány Miklós.
Erkel Ferenc szobrának erdélyi avatását kései és enyhe gyógyírnak nevezte a szónok, utalva arra, hogy a tavalyi évben, a HIMNUSZ zeneszerzője születésének 200. évfordulóján szégyenteljesen kevéssé méltatták a magyar kultúra óriását. Folytatódhat a megkésett elismerés, ha a Los Angeles-i operaház tervei sikerülnek, és az idén valóban bemutatják a Bánk bánt, ahol szenzációszámba menően, a világ egyik legismertebb tenorja, Placido Domingo magyarul énekli a Hazám, Hazám áriát.
A kovásznai román városatyák viszonyulásának ismeretében, Patrubány Miklós Placido Domingo példáját követendőnek mondta: Várjuk a román, szlovák és szerb operaénekesek jelentkezését a Hazám, Hazám magyar előadásával. Ez méltó elismerés lehetne azon népek részéről, amelyek hosszú évszázadokon keresztül kisebbségben éltek a Magyar Királyság területén anélkül, hogy be kellett volna olvadniuk, el kellett volna feledniük anyanyelvüket, meg kellett volna tagadniuk hagyományaikat, kultúrájukat. Sőt, gyarapodhattak, és a történelem kerekének alkalmas fordulatakor, az I. világháború végén el is szakadhattak attól az országtól, amely nemzeti létük bölcsője, oltalmazója volt. A Szent Korona értékrendjének alapján álló Magyar Királyság nagyvonalú, a kisebbségeket közösségként is az állam teljes jogú tagjainak tekintő, Európában egyedülálló politikájának gyümölcse ez, aminek elismerését joggal várja el a magyarság.
Fotók: Bodor János
MVSZ Sajtószolgálat - 7282/110908