7/7 - Alkotmány ma. És holnap? - Munka, egészség, közteherviselés
2011. február 22.
Az Országgyűlés elkezdte tavaszi törvényhozási ülésszakát. Ennek egyik meghatározó része az ország alkotmányának újrafogalmazása. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának honlapján olvasható az új alkotmány Tervezete. Sajtószolgálatunk hét részben ismételten közzé teszi Varga István és Patrubány Anna tanulmányát, amelyben a szerzők a Tervezetet összehasonlítják a jelenleg hatályos Alkotmánnyal (az 1949. évi XX. sz. többször módosított törvény). A teljes tanulmány itt olvasható:
http://mvsz.hu/sajtoszolgalat/20110127_alkotmany.html
7/7 – Alkotmány ma. És holnap? – Munka, egészség, közteherviselés
Munkához való jog
Alkotmány:
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
Tervezet:
Mindenkinek joga van munkája és foglalkozása szabad megválasztásához. Az Alkotmány fogalmazza meg államcélként a magyar állampolgárok munkához való jogának elősegítését.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja.
Az Alkotmány elmúlt majd 22 éves regnálásában az egyik legnagyobb kudarc a munkához való jog érvényesítése. Ennek a jognak a sorsa bizonyítja, mennyire szólammá üresedhet az alkotmányos jog garanciák nélkül.
A Tervezet, tanulva a múltból visszalép, már nem ad jogot, csak a munka megválasztásának jogát, ami azt is jelenti, hogy valaki nem választ magának munkát. Miért? – a saját hibájából. Az államcél sem munkát céloz, csak annak megszerzése elősegítését, ami lehet tessék-lássék.
Egészséghez való jog
A Tervezet környezetvédelmi kérdéssel indít, leszögezi, hogy a környezet védelme mindenki számára kötelesség, hiszen mindenkit megillet az egészséges környezethez való jog.
A Tervezetből azonban kimaradt a legfontosabb tétel, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséget biztosító alapjog, azaz hogy mindenkinek joga van az egészséghez:
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
Ez a paragrafus a Tervezetből hiányzik. Ezek alapján az, hogy valakit megmérgeznek, az csak akkor ütközik az alkotmányba, ha meghal.
Közteherviselés
Alkotmány:
70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.
Tervezet:
Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget, illetve a közteherviselés kötelezettségét azzal, hogy ez utóbbi nem csak magyar állampolgárokat terhelhet.
A közteherviselés az egyik legfontosabb jövedelem elosztó és jövedelmet előállító mechanizmus.
A közteherviselést is állampolgársághoz köti, s bár említi, hogy nem csupán magyar állampolgárokat terhelhet, a kötelezettek csoportját nem határozza meg. Például a jogi személyekről és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem szerepelnek.
De ami igazán súlyos, hogy kimarad az a tétel, mely szerint a közterhekhez jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően kötelező a hozzájárulás. Ugyanennél a résznél felmerül a kérdés, hogy a most is érvényes Alkotmány mellett hogyan lehetett jelentős vagyonnal és jövedelemmel rendelkező nagyvállalatokat olyan adókedvezményben részesíteni, amely a kisvállalatokat nem illette meg. Ez a lépés a gazdasági verseny szabadságát rögzítő paragrafust is súlyosan sérti.
Ez a néhány észrevétel gondolatébresztő, a két dokumentum még több jelentős különbséget rejt. Érdemes áttanulmányozni, mélyebben átgondolni, illetve további kérdéseknek hangot adni.
MVSZ Sajtószolgálat - 7157/110222