4/7 - Alkotmány... ? - Alapvető jogok korlátozása
2011. február 17.
Az Országgyűlés elkezdte tavaszi törvényhozási ülésszakát. Ennek egyik meghatározó része az ország alkotmányának újrafogalmazása. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának honlapján olvasható az új alkotmány Tervezete. Sajtószolgálatunk hét részben ismételten közzé teszi Varga István és Patrubány Anna tanulmányát, amelyben a szerzők a Tervezetet összehasonlítják a jelenleg hatályos Alkotmánnyal (az 1949. évi XX. sz. többször módosított törvény). A teljes tanulmány itt olvasható:
http://mvsz.hu/sajtoszolgalat/20110127_alkotmany.html
4/7 – Alkotmány ma. És holnap? – Alapvető jogok korlátozása
Alapvető jogok korlátozása
Alkotmány:
8. § (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása – az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy korlátozható.
Néhány a fent felsorolt korlátozhatatlan alapvető jogok közül:
Jogképesség
Kínzás tilalma
Emberen végzett kísérlet tilalma
Anyák és gyermekek védelme
Az élethez és méltósághoz való jog
A gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadsága
Szabadság és személyi biztonsághoz való jog
Tervezet:
Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásnak mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye.
illetve:
Rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. Ezek és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait – ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet megszüntetését – sarkalatos törvény szabályozza.
Megjelent egy új gondolat, mely szerint a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően gyakorolható rendkívüli állapot esetén. Tehát a Tervezet rögzíti, hogy a hatalom az alkotmánytól eltérő módon gyakorolható, és nem szögezi le, hogy milyen formában gyakorolható, illetve azt sem, mely alkotmányos jogok nem függeszthetők fel semmi esetre sem. Ismeretlen okból ismeretlen szabály lép az Alkotmány helyébe.
A Tervezetben mindkét paragrafusban szerepel az alapvető jogok korlátozása, viszont egyikben sincs konkrétan rögzítve, hogy milyen esetben és mennyiben korlátozhatóak ezek vagy, hogy milyen esetben nem korlátozhatóak, illetve melyek azok a jogok, amelyek semmi esetben sem korlátozhatóak.
Csupán annyit mond ki a Tervezet, hogy törvény az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozhatja, de nem tisztázza a lényeges fogalmát sem itt, sem később. Rendkívüli állapot esetében is csupán a rendkívüli jogrendről, az alapvető jogok gyakorlásának felfüggeszthetőségéről, korlátozhatóságáról rendelkezik, anélkül, hogy rögzítené, mely jogok korlátozhatatlanok még ez esetben is.
(Folytatás következik.)
MVSZ Sajtószolgálat - 7145/110217