2/7 - Alkotmány... ? - Az ország függetlensége
2011. február 14.
Az Országgyűlés elkezdte tavaszi törvényhozási ülésszakát. Ennek egyik meghatározó része az ország alkotmányának újrafogalmazása. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának honlapján olvasható az új alkotmány Tervezete. Sajtószolgálatunk hét részben ismételten közzé teszi Varga István és Patrubány Anna tanulmányát, amelyben a szerzők a Tervezetet összehasonlítják a jelenleg hatályos Alkotmánnyal (az 1949. évi XX. sz. többször módosított törvény). A teljes tanulmány itt olvasható: http://mvsz.hu/sajtoszolgalat/20110127_alkotmany.html
2/7 – Alkotmány ma. És holnap? – Az ország függetlensége
Európai tagállamiság
Tervezet:
Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének, és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ...[ezért]... egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja, e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
A Tervezet az európai egységre, az európai népek szabadságára, biztonságára és a népek jólétének biztosítására kétszer hivatkozik, mint célra, de kimarad a magyar nép szabadsága, biztonsága és jóléte, mint igény. Tehát mi erre csak az Unió által áhítozhatunk, önállóan nem lehet célunk a jólét, a biztonság, a szabadság.
A szöveg több mint érdekes. Úgy is olvasható, hogy a magyar nép, a politikai nemzet jóléte, biztonsága, szabadsága nem saját hatásköre és felelőssége, hanem a közreműködés ellenében az uniótól elnyert állapot. Nem világos az értelme annak, hogy mit jelent, a hatáskörgyakorlás lehetséges önállóan, ha az a többivel közösségbe szerveződött. Közös és ködös. Az egyértelmű, hogy az Unió intézményeit feljogosítjuk az Alkotmány helyébe lépő rendelkezésre, de ki jogosítja fel és mire? Ugyanis az „egyes” hatáskörök meghatározás tökéletesen alkalmatlan jogi szövegben, hiszen épp a meghatározás hiányát bizonyítja. Így az Alkotmány bianco felhatalmazást ad a hatalom egyes, kettes, hármas... részének átadására, és nem szerepel bármely korlátozás, vagy feltétel. Felmerülhet, hogy a korlát a jólét, a biztonság, a szabadság érdekében történő hatalomátadás, csakhogy ez megfoghatatlan és jogilag kezelhetetlen. Épp ezek azok az általánosságok, melyekkel a legtöbb visszaélés volt az elmúlt két-három évszázadban, leginkább a szocializmusban ismertük meg a deklarálás és a valóság különbségét.
Az ország függetlensége
Alkotmány:
5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.
Tervezet:
Magyarország ... elutasítja a háborút, mint a viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége, területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetőzéstől.
Az Alkotmány Magyarország függetlenségét és területi épségét kötelezően védi.
A Tervezet nem védi Magyarország határait, miközben más államok függetlenségének és területi épségének megsértésétől való tartózkodásra tételesen vállalkozik, sőt egyes ilyen típusú hatásköreinek gyakorlását az európai unió többi tagállamával megosztja.
(Folytatás következik.)
MVSZ Sajtószolgálat - 7141/110214