Alkotmány ma. És holnap?
2011. január 27.
Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának honlapján már olvasható Magyarország készülő alkotmányának azon tervezete, amelyet a meghatalmazott bizottság fél éves munkával készített el. A szöveg a bizottságban a kétharmados parlamenti többség által a bizottságba delegált országgyűlési képviselők fölényes szavazata nyomán alakult ki. Alább közzéteszünk egy figyelemre méltó tanulmányt, amely az alkotmányozást szakmailag előkészítő bizottság által elfogadott szöveget a jelenleg hatályos „alkotmánnyal”, azaz az 1949. évi XX. sz. azóta többször módosított törvénycikkel veti össze. Az olvasót sok meglepetés várja. Az írás a HONLEVÉL újság holnap megjelenő, januári számában olvasható.
MVSZ Sajtószolgálat
Varga István – Patrubány Anna
Alkotmány ma. És holnap?
A parlament.hu honlapon közzétett, az alkotmányozás főbb irányvonalát, elveit magába foglaló dokumentum (Alkotmánytervezet – ahogy emlegetni szokták) néhány paragrafusát emeljük ki és vetjük össze az alábbiakban a most hatályban lévő Alkotmány megfelelő paragrafusaival.
Népszuverenitás
Az Alkotmányban meglévő néphatalom, népszuverenitás a Tervezetből elmarad, tehát a nép alapvető jogai jelentősen csorbulnak:
2.§ (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
Tervezet:
Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A nemzet hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él.
A Tervezetben nincs nemzet fogalom, nem tudni a politikai nemzet fogalma azonos-e az állampolgársággal, vagy ide értendő-e a helyi választásra jogosult lakóhellyel rendelkező idegen is?
A Tervezetben a nép nem birtokosa a hatalomnak, csupán forrása. Így az alkotmány által jogot szerző megkapta a hatalmat, nem kell elszámolnia vele, mert a nép, ha elégedetlen, szerezze vissza. Csakhogy erre a Tervezet nem ad módot. (Két egymást követő választási ciklusban kétharmados nyerés garantáltan valószínűtlen.) Tehát de facto örökre kiadja a kezéből a nép a hatalmat. A hatalom birtokosai a forrástól jogosan kapott hatalmukat akár bővíthetik is, vagy korlátozhatják a nép közvetlen hatalomgyakorlását.
Ugyanis a közvetlen hatalomgyakorlás kivételesen lehetséges, a kivételesség az alkotmányban nincs meghatározva, a fogalmat a hatalom birtokosa töltheti meg tartalommal.
Jelképek
A Tervezetben szerepel a zászló, a címer, a Himnusz, és az állami ünnepek felsorolása, de nem szerepel a nemzeti öntudat számos meghatározó szimbóluma, pl. Szent Korona, a történelmi zászlók, Szent Jobb, turul, kettős kereszt, Parlament, stb. Nincs rendelkezés még a felsorolt nemzeti jelképek védelméről sem – pl. tisztelettudó és méltó kezelés, gúnyolódó, lekicsinylő, szidalmazó, megalázó, kereskedelmi megjelenítés tilalma, illetve a felhasználás törvénybe iktatása.
A nemzet méltóságának fogalma sem jelenik meg, csak az állam első rendű kötelezettségével védett emberi méltóság. A nemzet fogalmát fel sem fedezzük a Tervezetben.
Európai tagállamiság
Tervezet:
Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének, és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ...[ezért]... egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja, e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
A Tervezet az európai egységre, az európai népek szabadságára, biztonságára és a népek jólétének biztosítására kétszer hivatkozik, mint célra, de kimarad a magyar nép szabadsága, biztonsága és jóléte, mint igény. Tehát mi erre csak az Unió által áhítozhatunk, önállóan nem lehet célunk a jólét, a biztonság, a szabadság.
A szöveg több mint érdekes. Úgy is olvasható, hogy a magyar nép, a politikai nemzet jóléte, biztonsága, szabadsága nem saját hatásköre és felelőssége, hanem a közreműködés ellenében az uniótól elnyert állapot. Nem világos az értelme annak, hogy mit jelent, a hatáskörgyakorlás lehetséges önállóan, ha az a többivel közösségbe szerveződött. Közös és ködös. Az egyértelmű, hogy az Unió intézményeit feljogosítjuk az Alkotmány helyébe lépő rendelkezésre, de ki jogosítja fel és mire? Ugyanis az „egyes” hatáskörök meghatározás tökéletesen alkalmatlan jogi szövegben, hiszen épp a meghatározás hiányát bizonyítja. Így az Alkotmány bianco felhatalmazást ad a hatalom egyes, kettes, hármas... részének átadására, és nem szerepel bármely korlátozás, vagy feltétel. Felmerülhet, hogy a korlát a jólét, a biztonság, a szabadság érdekében történő hatalomátadás, csakhogy ez megfoghatatlan és jogilag kezelhetetlen. Épp ezek azok az általánosságok, melyekkel a legtöbb visszaélés volt az elmúlt két-három évszázadban, leginkább a szocializmusban ismertük meg a deklarálás és a valóság különbségét.
Az ország függetlensége
Alkotmány:
5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.
Tervezet:
Magyarország ... elutasítja a háborút, mint a viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége, területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetőzéstől.
Az Alkotmány Magyarország függetlenségét és területi épségét kötelezően védi.
A Tervezet nem védi Magyarország határait, miközben más államok függetlenségének és területi épségének megsértésétől való tartózkodásra tételesen vállalkozik, sőt egyes ilyen típusú hatásköreinek gyakorlását az európai unió többi tagállamával megosztja.
Honvédelmi kötelezettség
Alkotmány:
70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.
(2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat – törvényben meghatározottak szerint – hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít.
(3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő.
(4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek.
(5) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Tervezetből a fenti kötelezettség kimaradt.
Tervezet:
Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget.
Majd a Tervezet a Magyar Honvédség fejezetében:
A Magyar Honvédség alapvető kötelezettsége a haza fegyveres katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív feladatok ellátása. A Magyar Honvédség szükségállapot idején, ha ahhoz a rendőrség alkalmazása nem elegendő, felhasználható a rend helyreállítására. ... A Magyar Honvédség irányítására alapvetően a Kormány jogosult, és e jogkörét az Alkotmánnyal összhangban álló nemzetközi szerződés korlátozhatja.
Még érdekesebb ez a kérdés a honvédelemi kötelezettség értelmezésének fényében. A honvédelmi kötelezettségről szóló paragrafusban nem szerepel a „haza védelme” illetve a „hadkötelezettség” kifejezés sem. Kérdéses, hogy a Tervezet honvédelem kifejezése háború esetén az ország népének és területi épségének, határainak védelmét lefedi-e?
Nem a nemzet, nem a nép, nem az állampolgár feladata a hazát védeni, hanem a honvédségé. A honvédség bárkikből állhat, azt a Kormány határozza meg. A bárkikből álló (zsoldos) honvédség a nemezettől is megvédheti a hazát, mert a saját polgárai ellen is bevetheti a Kormány a Tervezet szerint. Mi több, ebbe is beleszólhat a külföld, ha az alkotmány a Kormányt magát korlátozza, mert ez a külföldi akaratnak nyit teret. Az ilyen nemzetközi szerződést a Kormány köti, és e szerződés azt a Kormányt köti, mely irányítja a honvédséget a még nem ismert sarkalatos törvény szerint.
Alapvető jogok korlátozása
Alkotmány:
8. § (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása – az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy korlátozható.
Néhány a fent felsorolt korlátozhatatlan alapvető jogok közül:
Jogképesség
Kínzás tilalma
Emberen végzett kísérlet tilalma
Anyák és gyermekek védelme
Az élethez és méltósághoz való jog
A gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadsága
Szabadság és személyi biztonsághoz való jog
Tervezet:
Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásnak mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye.
illetve:
Rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. Ezek és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait – ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet megszüntetését – sarkalatos törvény szabályozza.
Megjelent egy új gondolat, mely szerint a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően gyakorolható rendkívüli állapot esetén. Tehát a Tervezet rögzíti, hogy a hatalom az alkotmánytól eltérő módon gyakorolható, és nem szögezi le, hogy milyen formában gyakorolható, illetve azt sem, mely alkotmányos jogok nem függeszthetők fel semmi esetre sem. Ismeretlen okból ismeretlen szabály lép az Alkotmány helyébe.
A Tervezetben mindkét paragrafusban szerepel az alapvető jogok korlátozása, viszont egyikben sincs konkrétan rögzítve, hogy milyen esetben és mennyiben korlátozhatóak ezek vagy, hogy milyen esetben nem korlátozhatóak, illetve melyek azok a jogok, amelyek semmi esetben sem korlátozhatóak.
Csupán annyit mond ki a Tervezet, hogy törvény az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozhatja, de nem tisztázza a lényeges fogalmát sem itt, sem később. Rendkívüli állapot esetében is csupán a rendkívüli jogrendről, az alapvető jogok gyakorlásának felfüggeszthetőségéről, korlátozhatóságáról rendelkezik, anélkül, hogy rögzítené, mely jogok korlátozhatatlanok még ez esetben is.
Megkülönböztetés tilalma
Alkotmány:
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
Tervezet:
Az emberi, illetve állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül mindenkit megilletnek, az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény büntetni.
A Tervezet tiltja az emberek bármely megkülönböztetését, ami azért képtelenség, mivel a felsorolt fogalmak – faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet – etimológiailag a különbözőség megnevezését szolgálják. Azaz a különbség fennáll, különben nem beszélhetnénk róla, nem létezne, mint fogalom, nemek szerinti különbség, nem lennének nő és férfi, nem lennének különböző illemhelyek, nem létezne a vallás fogalma, ha nem léteznének különböző vallású emberek. A megkülönböztetés természetes, a tiltása a fogalom megszűnését jelentené, illetve értelmetlenséghez vezet. Értelemszerűen a hátrányos megkülönböztetést kellene tiltani, amint az Alkotmány teszi is.
Jogképesség
Alkotmány:
56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
A Tervezet kiemeli, hogy minden jelenlegi alapvető és állampolgári jogot megőrzött. Csakhogy, épp a fentiek mutatják, hogy nem, hiszen ami eddig nem volt elvonható, most az lesz. Más gond is van, a pontatlanság.
Nézzük, mi hiányzik a tervezetből olyan megállapítás, mely az Alkotmányban szerepel. Az új alkotmány nem tartalmazza az egyik alapvető paragrafust, mely leszögezi, hogy minden embert véd és kötelez a jog.
Az emberi élet és méltóság sérthetetlensége
Alkotmány:
54. § (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
A Tervezetből a tiltó rendelkezések, az alapvető jogokra vonatkozó első paragrafusban rögzített, nemzetközi jogban és szerződésekben is főhelyet elfoglaló tétel, (a 2. pont) mely semmilyen körülmények között nem korlátozható, a tervezetből hiányzik.
Ez a szép elvi szintű jog a nemzetközi kötelezettségeinkben részletesen ki van fejtve, de a nemzetközi szerződésekre utalás csak a hatalomgyakorlás átruházására utal, nem az alapvető, például az emberi jogok érvényesítését illető elkötelezettségünkre. Külön érdekes vállalás lenne az alkotmányozás kapcsán e nagy ívű, nagyhatású és több-kevésbé feledésbe kergetett kötelezvényeinket számításba venni.
Szabad mozgás
Alkotmány:
58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
Tervezet:
Mindenkit megillet a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának szabadsága.
Míg a régi alkotmány csak a Magyarországon törvényesen tartózkodóknak biztosított feltétel nélküli szabad mozgást és tartózkodási helyválasztást, a Tervezet szerint ez a jog törvényességi előfeltétel nélkül mindenkinek jár.
Hazatérés joga, Magyarország védelmének élvezése
Alkotmány:
69. § (3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.
Tervezet:
Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
Ez a jog egyező a két változatban – látszólag.
A Tervezet alapján minden külföldön tartózkodó magyar állampolgárt megillet Magyarország védelme, függetlenül attól, hogy külföldön tartózkodása törvényes vagy sem.
Munkához való jog
Alkotmány:
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
Tervezet:
Mindenkinek joga van munkája és foglalkozása szabad megválasztásához. Az Alkotmány fogalmazza meg államcélként a magyar állampolgárok munkához való jogának elősegítését.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja.
Az Alkotmány elmúlt majd 22 éves regnálásában az egyik legnagyobb kudarc a munkához való jog érvényesítése. Ennek a jognak a sorsa bizonyítja, mennyire szólammá üresedhet az alkotmányos jog garanciák nélkül.
A Tervezet, tanulva a múltból visszalép, már nem ad jogot, csak a munka megválasztásának jogát, ami azt is jelenti, hogy valaki nem választ magának munkát. Miért? – a saját hibájából. Az államcél sem munkát céloz, csak annak megszerzése elősegítését, ami lehet tessék-lássék.
Egészséghez való jog
A Tervezet környezetvédelmi kérdéssel indít, leszögezi, hogy a környezet védelme mindenki számára kötelesség, hiszen mindenkit megillet az egészséges környezethez való jog.
A Tervezetből azonban kimaradt a legfontosabb tétel, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséget biztosító alapjog, azaz hogy mindenkinek joga van az egészséghez:
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
Ez a paragrafus a Tervezetből hiányzik. Ezek alapján az, hogy valakit megmérgeznek, az csak akkor ütközik az alkotmányba, ha meghal.
Közteherviselés
Alkotmány:
70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.
Tervezet:
Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget, illetve a közteherviselés kötelezettségét azzal, hogy ez utóbbi nem csak magyar állampolgárokat terhelhet.
A közteherviselés az egyik legfontosabb jövedelem elosztó és jövedelmet előállító mechanizmus.
A közteherviselést is állampolgársághoz köti, s bár említi, hogy nem csupán magyar állampolgárokat terhelhet, a kötelezettek csoportját nem határozza meg. Például a jogi személyekről és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem szerepelnek.
De ami igazán súlyos, hogy kimarad az a tétel, mely szerint a közterhekhez jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően kötelező a hozzájárulás. Ugyanennél a résznél felmerül a kérdés, hogy a most is érvényes Alkotmány mellett hogyan lehetett jelentős vagyonnal és jövedelemmel rendelkező nagyvállalatokat olyan adókedvezményben részesíteni, amely a kisvállalatokat nem illette meg. Ez a lépés a gazdasági verseny szabadságát rögzítő paragrafust is súlyosan sérti.
Ez a néhány észrevétel gondolatébresztő, a két dokumentum még több jelentős különbséget rejt. Érdemes áttanulmányozni, mélyebben átgondolni, illetve további kérdéseknek hangot adni.
MVSZ Sajtószolgálat - 7125/110127