Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc
Hősiesség, Tisztesség, Méltóság
A szerkesztő üzenete:
A Magyar Forradalom és Szabadságharc 55. évfordulójára megjelent kötet – mert valójában kötetről, és nem a hagyományos értelemben vett tudományos füzetről van szó! – szerzői a szerkesztő kivételével nem hivatásos történészek. Visszaemlékezésüknek azonban – ahogyan dr. Pákh Tibor fogalmaz – a személyesen megélt történelemben 1956-os szabadságharcunknak óriási jelentősége van. 1956-os forradalmárok vallanak a legszemélyesebb élményeikről. A vallomások döntő többsége először lát nyomdafestéket, először jut el a nagybetűs Olvasóhoz.
A Hősiesség,
Tisztesség, Méltóság alcímet viselő kötet szerzői
között ott találjuk Albert Camus Nobel-díjas írót, akinek A magyarok vére című, metaforává nemesedett vallomását ezúttal nemcsak magyar,
hanem francia, angol és német nyelven is olvashatjuk. Márai Sándor Mennyből az angyal című
verse nemcsak egyetlen forradalmi antológiából, de a mostani ünnepi
kiadványunkból sem hiányozhat. Rácz
Sándor, a Nagy-budapesti
Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli
elnöke örök érvényű igazságot fogalmaz meg a forradalomról. Akárcsak Hannah Arendt.
XVI. Benedek pápának,
az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának az ötvenedik évfordulóra kiadott
angol nyelvű üzenetét, az Európai Parlament állásfoglalását, José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének az Országházban az 50.
évfordulón, az ünnepi megemlékezésen elhangzott felszólalását, az Orosz Felsőház
nyilatkozatát, a kanadai parlament határozatát, az MVSZ rendkívüli, emlékező
Küldöttgyűlésének az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc ötvenedik
évfordulóját köszöntő Népek Krisztusa,
Magyarország címet viselő nyilatkozatát
– magyar, angol és francia nyelven – Ötven év múltán – A világ 1956-ról 2006-ban fejezetcím alatt tárjuk az olvasó elé.
Tizenöt egykori ötvenhatos forradalmár Az általam átélt forradalom címen fogalmazza meg 1956 egyetemes tanulságait és
legszemélyesebb élményeit. A visszaemlékezők egy része Magyarországon, más
részük a nagyvilágban szétszóródva élte, éli a maga, 1956 eszméitől elválaszthatatlan
életét. A visszaemlékező, egykori forradalmárok előrehaladott korúak. A most közölt
vallomások – úgymond – történelmi hátszelet kapnak, hiszen egyéni életútjuk
felvillantásával az azóta eltelt ötvenöt esztendőről is megcáfolhatatlan
ítéletet mondanak. Mindannyian elismerést, hírnevet vívtak ki a magyar nemzet
egészének, amivel a magyar nemzet máig nem élt, nem kamatoztatta az 1989. évi
rendszerváltást követően.
Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc
napjai című fejezet Nagy Imre mártír miniszterelnökről
közöl összeállítást, közli Mindszenty
József hercegprímás első üzenetét
valamint 1956 kronológiáját. A füzet tartalmazza a Magyarország hatvanhat
városában végrehajtott sortüzek térképét és a megtorlás vértanúinak névsorát
is.
A kiadvány zárófejezete jogos követeléseinket és 1956 „temetetlen hulláit” tartalmazza. A Magyarok Világszövetsége tényfeltáró elemzése
kimutatja, hogy az 1956-os szovjet katonai intervenció 50 milliárd dollár kárt
okozott Magyarországnak és a magyar népnek. A fasizmus minden üledéke? – A szörnyű levél címen,
251 magyar író szörnyű levelét olvashatjuk az ENSZ ötös-bizottsága 1956-ról
szóló jelentésének közgyűlési tárgyalása ellen. A Magyarországon ma is álló ’56-os
szovjet emlékművek jelzik, hogy nagyon sok a tennivaló addig, amíg a Magyar Forradalom
és Szabadságharc méltó helyet foglal el minden magyar tudatában és emlékezetében.
Mindez olyan többletet kölcsönöz a kiadványunknak, amelyhez
hasonlóval nagyon kevés antológia, válogatás büszkélkedhet, hiszen a
visszaemlékezők a terjedelmi korlátok miatt csak a legfontosabb emlékekre,
élményekre összpontosíthattak. Minden soron, mondaton átsüt, átüt – mint a
fehér gézen a vér – a megélt élmény, emlék semmi máshoz nem hasonlítható varázsa.
A történészek dolga, hogy alapos kutatásokkal az állításokat
igazolják, esetleg árnyalják.
Tófalvi Zoltán