Zajti Ferenc
keletkutató emlékezete és az indiai-szkíta kapcsolat
Dr.
Aradi Éva és Pápai Szabó György összeállítása
James Fergusson régész:
„Mindazt, amit
építettek Indiában, a turániak (=szkíták, hunok) építették.” – History of Architecture, 1865
• • •
Kőrösi Csoma
Sándor:
„Keressetek,
kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset
kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ős indiai kultúra
tárházában.”
• • •
Dr. Aradi Éva India-kutató:
„Zajti Ferencet mesteremnek tekintem. Példaképem Kőrösi
Csoma Sándor, a magyar Kelet-kutatás megalapítója, aki mind tudósnak, mind
székely-magyarnak és általában embernek kiváló volt és máig utolérhetetlen. De
részeredményeket sok kutató elért az őshaza-kutatásban és az orientalisztikában.
Ezek közül a tudósok közül kiemelkedik Zajti Ferenc,
aki először irányította a figyelmet a magyarság indiai-iráni kapcsolataira.
Híres könyvében, a „Magyar évezredek”-ben részletesen
ír az indoszkítákról, a kusánokról és a heftalitákról, azaz a fehér hunokról.
Bemutatja
ezeknek a népeknek a történelmét, kapcsolatait és hasonlóságaikat a magyarok őseivel
és mindezt figyelemreméltó rajzaival, fényképekkel, térképekkel illusztrálja.
(…) Zajti Ferenc ugyanazokat a népeket, törzseket kutatta, mint
hetven évvel később én. Őszintén bevallom, híres könyvét: a „Magyar évezredek”
címűt első könyvem után olvastam csak, így nem érhet az a vád, hogy másoltam
kutatásait.
Ellenkezőleg,
megnyugtatott, hogy ugyanazokat a hasonlóságokat találta, mint amelyeket én is.
A módszerünk annyiban különbözött, hogy míg ő egy vaskos kötetben tárgyalta az
összes indiai szkíta, vagy szkíta-utód népeket, addig én három részre bontottam
és alapos kutatással kutattam a fehér hunokat, kusánokat és indoszkítákat.
Így három kisebb
könyv keletkezett. De a lényeg ugyanaz. Talán az eltelt – most már több mint
hetven évben – több információhoz jutottam, hiszen India függetlenné válása
(1947) után megindultak a kiterjedt régészeti ásatások, az indiai tudósok több
jelentős történelmi, régészeti, nyelvészeti könyvet írtak, s így
kiegészíthettem Zajti Ferenc ismereteit…”
• • •
Pápai Szabó
György szerkesztő, közíró:
„Zajti Ferenc szellemi örökségét az utóbbi időben előretörő
nem finnugrista őstörténeti kutatások most kezdik újra felfedezni. A szkíta-hun-avar-magyar azonosság, ill. folytonosság – amit
eleink, legrégibb írásos forrásaink mindig is vallottak – ma a magyar őstörténeti
kutatások egyik, talán legfontosabb szegmense.
Köszönet
mindazoknak, akik életét, életművét eddig is kutatták, ám a Zajti-életmű tudományos igényű, monografikus feldolgozása nem történhet meg a különböző indiai,
angol, török és magyar könyvtárak, kézirattárak és múzeumok, tudományos akadémiák
rejtett polcain fekvő források, életrajzi dokumentumok nélkül. A magyarság igaz
eredetét kutatóknak folytatniuk kell Zajti Ferenc
elkezdett munkáját.
A magyarságért lobogó, hitvalló élete, népe iránti elkötelezettsége pedig legyen példa minden magyar számára!”