Nyitó oldal

MVSZ elvi álláspont

MVSZ beadvány az Országgyűléshez

Sarkalatos javaslat

Üdvözlő bírálat

Hírek

MVSZ

A Szent Korona országa - Alapelvek az alkotmányozáshoz - az MVSZ javaslata az Országgyűlés Alkotmáy-előkészítő bizottsága részére

2010. október 1.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának a Jobbik által kezdeményezett felkérése nyomán a Magyarok Világszövetsége 2010. szeptember 30-án benyújtotta a maga előterjesztését. A Patrubány Miklós István Ádám elnök által jegyzett javaslat összegzi a Magyarok Világszövetségének az elmúlt másfél évtizedben e téren végzett munkáját, és teljes egészében tartalmazza az MVSZ Elnökségének a jogfolytonosság helyreállítására vonatkozó 213/B/2004. február 14. számú, Kolozsváron elfogadott határozatát. A Magyarok Világszövetsége Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását javasolja, amelynek felét az Országgyűlés a maga testéből választaná meg. A másik fele a pártoktól független szervezetek jelölése alapján áll fel. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés négy év alatt kellene megalkossa azokat a törvényeket amelyek segítségével Magyarországon 66 év után helyre állítható a jogfolytonosság. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által elfogadott határozatokat és törvényeket, megerősítés céljából népszavazásra kell bocsátani. Az előterjesztés kétkamarás Országgyűlést tervez, és megszüntetné a magyar alkotmányos hagyományoktól idegen, Magyarország jogállamiságát az elmúlt két évtizedben romokba döntő Alkotmánybíróságot. A Magyarok Világszövetsége előterjesztésének középpontjában a Szent Korona és a hozzá fűződő eszme áll. Amint a dokumentum kijelenti: A Szent Korona maga a magyar nemzet. Alább közzé tesszük az MVSZ előterjesztésének és mellékleteinek teljes szövegét.

A Szent Korona országa

Alapelvek az alkotmányozáshoz

 

Dr. Endrey Antal emlékére

            Preambulum

Annak az országnak, amely 1222-ben elfogadott és kihirdetett Aranybullájával a szárazföldi Európa első alkotmányát léptette életbe;

Annak az országnak és annak a nemzetnek, amely ősi közjogi alapelve szerint a Szent Koronát nem tárgyként, hanem személyként kezelte, jogalanynak, jogalkotónak és minden jog forrásának tekintette, személytelenítve a főhatalmat;

Annak a nemzetnek, amely 1568-ban a tordai országgyűlésen a világon elsőként foglalta törvénybe a legfőbb emberi szabadságot, a lelkiismeret, a hit szabadságát;

Magyarországnak, a Szent Korona országának, a magyar népnek  nem szabad egy idegen hatalom által ráoktrojált, idegen szemléletű és idegen lelkületű toldozott-foltozott alkotmányt és az arra épített jogrendet hosszú távon megtűrnie. Amint a történelem arra lehetőséget teremt, vissza kell térnie ahhoz az alkotmányhoz, ahhoz az értékrendhez és ahhoz a jogrendhez, amelyet évszázadok, évezredek alatt vérrel, verejtékkel, közjogi harcok árán magának megteremtett. Ez a lehetőség 66 éves szünet után, most 2010-ben jött el.

 

            A Magyarok Világszövetsége és az alkotmányozás

A Magyarok Világszövetségét (MVSZ) a trianoni békeparanccsal ízeire szakított magyar nemzet egyetlen legitim képviselője, a Magyarok Világkongresszusa 1938-ban hívta életre, mint saját, folyamatosan működő ügyvivő testületét. A kommunizmus évtizedeinek kiszolgáltatottságából szabadulva, az 1992-es újraszerveződése után az MVSZ következetesen és jól követhetően fáradozik azon, hogy Magyarország és a magyar nép visszatalálhasson saját alkotmányához, saját értékrendjéhez.

            Ez alatt a közel két évtized alatt a Magyarok Világszövetsége az ország és a nemzet geopolitikai adottságait mindvégig szem előtt tartva, három lényegi feladatot vállalt fel és szorgalmazott:

  • a nemzet egységének helyreállítását;
  • a jogfolytonosság helyreállítását;
  • az ország és a nemzet baráti kötődéseinek erősítését.

Vegyük sorra az MVSZ ezirányú cselekedeteit:

  • 1996-ban, a Magyarok IV. Világkongresszusa kimondja, hogy az integrálódó Európában elő kell mozdítani a trianoni és a párizsi békével szétszakított magyar nemzet újraintegrálódását. A Világkongresszus meg is nevezi annak két legfőbb politikai eszközét: a magyar állampolgárságnak alanyi jogon való visszaadását mindazon magyaroknak, akik igénylik, bárhol éljenek a világon, valamint a kétkamarás Országgyűlés megteremtését, amelynek a Felsőházában képviselethez jutnak majd a külhoni magyar nemzeti közösségek is;
  • 1999-ben megalkotja és európai szintű, nemzetközi vitára bocsátja a külhoni állampolgárság fogalmát;
  • 2000-ben, a Magyarok V. Világkongresszusa kimondja, hogy az adott geopolitikai realitások közepette a magyar nemzet békés, határmódosítások nélküli újregyesítésének legfőbb eszköze a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének a megteremtése, és azt a magyar állam figyelmébe ajánlja;
  • 2000-ben, az MVSZ kidolgozza, és a keresztény magyar állam millenniumának előestéjén átadja az ország legfőbb közjogi méltóságainak a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét megteremtő törvény tervezetét;
  • 2003-ban – az arra felkért magyar állam helyett cselekedve – kidolgozza és becikkelyezi a készülő európai alkotmány tervezetébe a kisebbségben élő nemzeti közösségek kollektív jogait, az autonómia mindhárom lehetséges változatát, és a tervezetet 2003. július 14-én átadja az európai alkotmányozó testület – Európai Konvent – vezetőjét Valéry Giscard d’Estaing, volt francia köztársasági elnök személyében adó francia államnak;
  • 2004-ben, Kolozsváron első ízben megtartott ülésén az MVSZ Elnöksége elfogadja 213/B/2004. február 14. számú, jelenleg is érvényes határozatát, amely szerves részét képezi jelen előterjesztésnek, Magyarország alkotmányos jogfolytonosságának helyreállításáról. Ennek a javaslatnak a középpontjába az MVSZ a Szent Korona eszmét állítja.
  • 2003-ban az MVSZ népszavazást kezdeményez a külhoni magyarok magyar állampolgárságának kedvezményes, áttelepülés nélküli visszaadásáról. A 2004. december 5-én, alkotmány- és jogsértések árjában megtartott, és az IGEN-ek ügydöntő erő nélküli győzelmével végződött népszavazás tragikus kicsengésű volt, ám mégis fordulópontot jelentett a magyar politikában, és a tévedés veszélye nélkül kijelenthető, hogy enélkül a törvényhozási kezdeményezés nélkül, nem született volna meg a 2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról;
  • 2004-ben, majd 2008-ban megrendezi a Magyarok VI. és VII. Világkongresszusát, amelynek középpontjába, nemzetpolitikai súllyal beemeli az egymilliárd lélekszámúra tehető keleti rokon és baráti népekkel való szoros együttműködést, amelynek jelmondata – Európa közepén, szívünkben Ázsia minden zsongásával –, nem csupán egy lehetséges nemzetstratégia fő hangsúlya lehet, hanem alkotmányos alapelv is;
  • 2007-ben, négyezer kilométerre a Kárpát-medencétől, a kazakisztáni Szári-özön partján, július 7-én, a Pozsonyi Csata 1100-ik évfordulóján kezdeményezi és aláírja az ott élő, legkevesebb másfél évezrede ottfelejtett madjarokkal a háromszor hármas testvéri szerződést, amely népeink jövőjéről szól, és amelynek üzenete ugyancsak alkotmányos alapelvvé válhat az eljövendő magyar alkotmányban;
  • 2006-ban kidolgozza a Magyar Nemzeti Minimum nevű, nemzetpolitikai programot, amely 7 paragrafus 32 tételében számos alkotmányos alapelvet rögzít; (mellékelve)
  • 2010-ben kidolgozza és magyarul, valamint angolul nyilvánosságra hozza az Igazságot Európának! című petíciót, amelyben a trianoni és a párizsi béke fölülvizsgálatát kezdeményezi. A Magyarországnak való igazságszolgáltatás ma egyenértékű az Európának való igazságszolgáltatással. (mellékelve)
  • 2010-ben 10 paragrafusba foglalt 50 tételre bővíti a még több alkotmányos alapelvet magába foglaló Magyar Nemzeti Minimum programot – A Fordulat, avagy az erkölcs mindenek felett címmel – és azt 2010. március 15-én magyar és angol nyelven nyilvánosságra hozza. (mellékelve)

 

Az MVSZ elvi álláspontja a beindítandó alkotmányozásról

A Magyarok Világszövetsége behatóan vizsgálta az 1944-ben megszakadt jogfolytonosság visszaállításának lehetséges módozatait és 2004. február 14-én, Kolozsváron megtartott elnökségi ülésén az alábbi elvi határozatot hozta.

A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA

213/B/2004. február 14.

A Magyarok Világszövetsége Elnöksége a magyar nemzet, a világ magyarsága és Magyarország sorsa iránt érzett felelősségből indíttatva, szükségesnek tartja, ezért indítványozza a politikai döntéshozóknak és az ország választópolgárainak – népszavazással megerősített – törvény elfogadását, mely kimondja:

I.                   A jelenkori magyar állam – közéletünk alkotmányos hagyományaihoz kötődően – a történelmileg létezett magyarországi államrendszerekkel folytonosnak tekinti magát, elítéli az önkényuralom minden formáját, az elmúlt önkényuralmi rendszerekkel mindennemű közösséget és folyamatosságot megtagad,

II.                Az országgyűlés elrendeli Magyarország alkotmányos jelentőségű  jogszabályainak (jogalkotásának és államszervezetének) négy éven belül történő felülvizsgálatát, majd országgyűlési megerősítését és új törvények megalkotását azért, hogy mind a történelmi folyamatosság, a magyarországi alkotmányos gondolkodás hagyományai, mind a jelenkor társadalmi- nemzetpolitikai követelményei kellő súllyal érvényesüljenek.

Kapjon különösen meghatározó szerepet

  1. A magyar nemzet azonosságának és értékeinek megőrzése államhatárokra tekintet nélkül;
  2. Magyarország Szent Koronájának azon – minden államformában tiszteletben tartandó – eszméje, amely szerint

    -          a megosztott és ellenőrzött (az önkényuralommal összeegyeztethetetlen ) hatalom forrása az önrendelkező nemzet;

    -          az állam és nemzet főhatalmát a Szent Korona jelképezi és egyben megszemélyesíti, mint a főhatalom alanya;

    -          a Szent Korona minden tulajdon forrása az országon belül, s jelképe nemzetközi tekintetben;

    -          az együtt élő magyarok és nem magyarok nyelvre, sajátos hagyományokra és vallásra tekintet nélkül szerves közösséget alkotnak egy magasabb rendű közös cél szolgálatában;

  3. Az elszakított magyar nemzetrészek (népcsoportok) szellemi és anyagi létfeltételeinek, önrendelkezési jogának (autonómiájának és magyar állampolgárságának) szavatolása, érvényre juttatása mind a belső, mind az államközi viszonyokban;
  4. A magyar és más közép-európai együtt élő népek érdekközösségének és együttműködésének erősítése és szolgálata , különös tekintettel Magyarország és a Kárpát-medencei közös lét (kultúra, gazdagság, politika) iránt a múltban és jelenben kötődést mutató személyekre és közösségekre, a Duna-völgyi népek közös sorsára és önkormányzati, demokratikus hagyományaira.

 

Az elnökség – határozata megerősítéseként – javasolja a Világszövetség 2004-évi Küldöttgyűlésének ilyen értelmű határozat elfogadását.

Kolozsvár, 2004. február 14-én.

                                         A Magyarok Világszövetségének Elnöksége

 

 

Utolsó módosítás: 2011-07-18

Magyarok Világszövetsége